Hiába beszélnek egyesek megújulásról és ellenzékváltásról, az első előválasztási forduló nyomán egyértelmű a DK és a Jobbik fölénye; a többi párt megsínylette a vetélkedőt. Mérlegen az előválasztás.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
„Ha ezek aranyhoz nyúlnak, abból is alumínium lesz” – korholta névtelenséget kérő szocialista forrásunk saját pártvezetését Karácsony Gergely visszalépése kapcsán. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP által támogatott főpolgármester a második helyen végzett a baloldali előválasztás első fordulójában, meglepő módon mégis ő lépett vissza Hódmezővásárhely harmadik helyen végző polgármestere, Márki-Zay Péter javára. Az MSZP egy rövid időre le is fagyott a történtek hatására. A két kör között aztán következett egy személyeskedéstől és kommunikációs csörtétől sem mentes, bocsánatkérésekkel tarkított vetélkedés Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között, melyet végül az utóbbi szereplő nyert meg. A győzelmet már egyes szocialisták, köztük
a vezetők is vele együtt ünnepelhették.
A vasárnap este publikált eredmény szerint Márki-Zay a leadott szavazok 56,69 százalékát, Dobrev pedig 43,31 százalékát szerezte meg. Előbbi inkább Budapesten, utóbbi vidéken tudott érvényesülni. Hosszúra nyúlt győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítója egyebek mellett azt ígérte: „Ebben az új Magyarországban minden zsidót, meleget, cigányt, jobb- és baloldali embert szeretettel fogunk magunkhoz ölelni.”
A szónok ellenzékváltásról is értekezett, illetve arról, hogy az MSZP megtisztulását is segítette az előválasztás – miközben Tóth Bertalan társelnök éppen kényszeredett mosollyal tapsolt neki a színpadon. A közönség soraiban is ott voltak egyes szocialista politikusok, igaz, azok nem mentek el, akik a párt kései kiállása előtt nyilvánosan is Dobrev Klárát biztosították támogatásukról. Az MSZP vezetői ugyanis Karácsony velük nem egyeztetett visszalépése után napokig kivártak, hogy aztán Márki-Zayt válasszák. Úgy tudjuk, azután döntöttek hirtelen így, hogy megneszelték, az LMP-ben is hasonló lépésen gondolkodnak. Végül Ungár Péterék nem tették meg.
A szocialista tagságot erősen megosztotta a fordulat, az LMP-ben pedig árulásként értékelték a titokzatos támogatók jóvoltából százmilliós kampányt folytató Karácsony visszalépését. Mindezek után a főpolgármester látványosan ünnepelt a közös kormányfőjelölt mellett.
Aligha elhanyagolható körülmény, hogy a szocialisták ezzel elveszítették az utolsó aduászukat is, az ő hozzájárulásuk a közösbe ugyanis kizárólag a „Karácsony-brand” volt. Ráadásul az előválasztási kampány idején újabb politikusaik, Molnár Gyula és Szakács László is dezertált a DK-ba. Ezzel folytatódott a Kiss László és Szaniszló Sándor kerületi polgármesterek által 2019 őszén elindított áramlás. Az LMP és a Párbeszéd közben szinte láthatatlanra zsugorodott – a Jobbik vezetése pedig egy Gyurcsányékkal kötött paktummal látta garantálhatónak a párt továbbélését. Érdemes megjegyezni: a 106 egyéni jelöltet is sokkal inkább háttéralkuk eredménye, mintsem a baloldali szimpatizánsok döntése nyomán választották ki.
Ami a Momentumot illeti, ott a pártelnök bukott el. Fekete-Győr Andrásnak a tagság nem nézte el a katasztrofális eredményt a listavezetői vetélkedőn, ami kvázi betetőzése volt a hírhedt Partizán-interjúval elinduló vesszőfutásának. A pártot a kezdetek óta vezető politikus kénytelen volt lemondani, helyét az újbudai körzetben a DK-s Gy. Németh Erzsébetet maga mögé utasító Orosz Anna veszi át, egyelőre ügyvezetőként, ám úgy tudjuk, vélhetően ő lesz a következő elnök. Az összefogás pártjai közül elsőként a Momentum állt be a második körre Márki-Zay mögé, így nem meglepő, hogy Orosz ugyancsak ott volt a színpadon vasárnap este, sőt ő kezdte a beszédek sorát, a pártja állapotát tekintve kissé ellentmondásos megállapítással: „Győztünk!”
Az MMM-vezető imázsát az utolsó héten többen is elkezdték építeni a baloldalon. „Sok baloldali nem látszik érteni az előválasztás igazi tétjét. Ez nem arról szól, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom. Ez a kérdés ugyanis gyakorlatilag már az előválasztás első fordulójával eldőlt: nem a győztes miniszterelnöké, hanem azé a párté, amelyik majd a legnagyobb frakciót adja” – mutatott rá a 444 által közreadott publicisztikájában Ungváry Rudolf.
Az író szerint a legnagyobb frakciót egyrészt a DK és vele a baloldaliak, másrészt a Jobbik alkotja majd a jelenlegi ellenzék térfelén. Márpedig, mint tudjuk, a DK és a Jobbik hónapok óta lényegében együtt mozog. Csak két szimbolikus példa a kölcsönösségre: Dobrev Klára nem volt hajlandó megvonni a támogatását Ózd – azóta megbukó – karlendítő jobbikos alpolgármesterétől, Jakab Péter Jobbik-elnök pedig elsőként és látványosan borult ki Karácsony és Márki-Zay együttműködése miatt, Dobrev védelmében.
Ungváry szerint a frakció és párt nélküli Márki-Zay nem fog tudni kormányozni a DK és a baloldaliak nélkül. Ha kormányváltás lesz, utóbbiak fogják meghatározni a kabinet politikáját. Írásának lényege, hogy mivel valójában a DK az ellenzék vezető ereje, a baloldali tömb jobboldali jelöltjére való szavazás csupán taktikai eszköz az összefogás győzelme érdekében.
Az író nem maradt egyedül a gondolatmenetével. Előzőleg fia, Ungváry Krisztián történész értekezett arról, hogy ha nyer Márki-Zay, akkor sem biztos, hogy ő lesz a miniszterelnök. Vagy ha ő lenne is, akkor sem áll majd módjában végrehajtani azokat az elképzeléseket, amelyekhez nem szerzi meg a baloldali pártok támogatását.
A két balos értelmiségit megelőzve vázolta az erőviszonyokat Bod Péter Ákos közgazdász is, amikor az ATV műsorában arról beszélt, hogy a kormányfőt majd a parlamenti többség fogja megválasztani. Tehát nincs közjogi jelentősége annak, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt – fogalmazott. Az előválasztás első fordulója alapján az látszik, hogy ellenzéki győzelem esetén DK–Jobbik-többség várható.
Az első kettő után mindenesetre most következik a harmadik forduló az előválasztáson. Mégpedig a közös lista összeállítása, immár tényleg a „füstös szobákban”. Lapzártánkkor úgy értesültünk, ennek menetrendje még nem tisztázódott, a pártok először a közös október 23-ai seregszemlére készülnek, ahol a korábbi ígéretek szerint megünneplik az előválasztás eredményét. Alighanem mind a hat párt, illetve az MMM képviselői is szót kérnek majd, így némi tülekedés várható a színpadon.
Márki-Zay egyébként máris meg akarja hekkelni a listaállítási procedúrát, ugyanis saját frakciót szeretne az Országgyűlésben. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a pártok összedobják neki a kellő mennyiségű és befutó helyen szereplő képviselőjelöltet. Elvileg maga Márki-Zay a Párbeszéd-frakcióhoz csatlakozna 2022 tavaszán, legalábbis erre tett ígéretet az eljárás elején, a szabályok újraírásához pedig mind a hat párt egyetértése kell.
Úgy tudjuk, mivel a leendő listavezető most jól fut, nagy rajta a figyelem az ellenzéki nyilvánosságban, az önálló frakcióról szőtt álmai akár át is mehetnek a pártokon. Egy másik forgatókönyv szerint az MSZP-t, az LMP-t és a Párbeszédet, tehát a korábban Karácsony mögött állókat kérheti fel arra, hogy legyenek a politikai hátországa az Országgyűlésben. Ez azonban nem lenne racionális húzás, mert a 99 Mozgalom kvázi parlamenti verziója, illetve a három-négy formáció összeolvadása révén jelentősen csökkennek az érintettek megszólalási és anyagi lehetőségei. Forrásunk szerint ezért erre a forgatókönyvre igencsak kis esély van, így Márki-Zay számára marad az önálló MMM-csoporthoz szükséges politikusok összehalászása.
Állítólag számolhat a Budapest 13. számú választókörzetében közös jelöltként induló Vajda Zoltánnal, aki egyelőre hivatalosan az MSZP-frakció felé tart, ám ő vezette fel Márki-Zay felszólalását a Karácsony-visszalépést követő első budapesti gyűlésükön.
Bár az újdonsült listavezető korábban arról beszélt, nem ő állítja össze a listát, több informátorunk is utalt arra, hogy meggondolta magát. Csakhogy jelen állás szerint a tárgyalóasztalnál a DK és a Jobbik az úr, ahogy a többiek is vigyáznak a maradék befolyásukra, befutó helyeikre. „Emiatt valószínűleg jelentősen el fognak húzódni a tárgyalások. Arra is számíthatunk, hogy a most Márki-Zaytól elaléló, fiatal szavazók nem lesznek olyan jó véleménnyel róla, miután jobban megismerik a személyiségét. Lesznek még izgalmak” – vetíti előre a folyamatokra belülről rálátó forrásunk.
Visszatérve Márki-Zay Péter konzervativizmusára, a Századvég szerint már politikai pályája kezdetén szövetséget kötött a baloldali erőkkel. A műhely emlékeztetett: a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde őszinte szembenézés, illetve nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszéd volt. Márki-Zay a 2010 előtti korszakot lényegesen szabadabbnak ítélte a jogállam és a demokrácia szempontjából. Korábban megemlítette azt is, hogy Gyurcsány tapasztalatai, vitathatatlan pártépítési sikerei „segíthetnek Magyarországot keletről nyugatra átfordítani, a korrupciót végre közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni”. Nem éppen jobboldali álláspont.
„Márki-Zay Péter ambiciózus politikusként felismerte, milyen lehetőséget kínál számára a 2010 óta jelölthiányban szenvedő baloldal. Benevezett az előválasztásba, politikai karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal – Gyurcsány Ferenccel az élen –, akik hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának” – olvasható a Századvég elemzésében.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője szerint a baloldalt sértett politikusok kibeszélése, a bejutó helyekért folytatott belharc és egy, az ellenzéket is megosztó miniszterelnök-jelölt jellemzi. „Hiába mond most bármit a DK a győztesről, biztosan tudható, hogy nem zárta szívébe a hirtelen a porondon termett vásárhelyi feltörekvőt” – fogalmaz az elemző. Szerinte inkább érdekből, mint lelkesedésből sorakoznak fel mögé a pártok. Úgy véli, a Márki-Zay-féle politikusok inkább üstökösök, nem állócsillagok.
A Demokratikus Koalíció szóvivője, Barkóczi Balázs az ATV-ben az erőviszonyokról azt mondta: ők erősödtek meg az előválasztási versengésben, a Jobbik mellett a DK tudta stabilizálni a pozícióit. Üzent maga Gyurcsány Ferenc is. Száz ellenzéki szavazóból negyvenhárom az egyetlen versenyben maradt párt, a Demokratikus Koalíció jelöltjére szavazott – összegzett. „Gyerekek, nem kell ezt szégyellni” – jegyezte meg a Facebookon közzétett videójában az exkormányfő, hozzátéve, valójában az ellenzéki pártok parlamenti helyekért küzdenek, és amennyiben a választáson ezek a pártok többséget szereznek, úgy „mi választhatunk kormányfőt”.
***
Ellenzékváltás? A legkevésbé sem! – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n
Nyitóképen: Karácsony Gergely visszalépése után a hódmezővásárhelyi polgármesternek kampányol. Az MSZP egy rövid időre lefagyott a történtek hatására. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila
Az önkormányzat közölte, hogy a kormányhivatal vezetőjének álláspontjával szemben Kiss László munkát végez: előterjesztéseket ír, összehívja a testületi ülést, polgármesteri utasítást ad ki.
Újpesten ismét összecsap a DK és a Fidesz, egy mindkét párt számára fontos időközi választáson.
A szemkilövető habzóborász ezúttal hazafiságáról vallott.
Egyre inkább kezd eldurvulni a választási kampány.
Amely országnak egyik csúcsminisztere éppen most került fel az amerikai szankciós listára, mint ezt a lopást facilitáló, köztörvényes bűnöző.
Új munkahelye lett V. Naszályi Mártának.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Csibi Krisztina szerint az újdonsült pártvezérnek – eddigi rövidke politikai pályafutása során – nem ez az első ellentmondásos megnyilvánulása.
